A Mákháború világa

A Mákháború világa
október 17. 12:25

A tavalyi év bestsellerei közé tartozó Mákháború trilógia első két kötete már magyar fordításban is elérhető. Most a háromrészes fantasy-sorozat univerzumát és a benne rejlő kulturális utalásokat és szimbólumokat fogjuk felfejteni.



A Mákháború Kína történelmének és a kínai kultúrának regényesített, színes parafrázisa, számtalan rejtett utalással, melyek értelmezéséhez elengedhetetlen a kínai történelem és kultúra ismerete.



A Mákháború cselekményét alapvetően meghatározza a földrajzi és történelmi háttér. Összességében elmondható, hogy Kína geopolitikai viszonyai és Song-kor, valamint a második világháborút megelőző évtizedek szolgáltak alapul Nikan földrajza és történelme számára.



Nikan



A regénybeli Nikan egy több tartomány szövetségéből létrejött állam. A tartományok uralkodói, a hadurak, hosszas csatározások után kötöttek békét, és fogadták el a Vörös Császár vezetését. Ez a kínai történelem hadakozó fejedelemségek korszakát és Kína Csin Si Huang-ti alatti egyesítését idézi. A regény idejében a mákháborúk után a trifekta által egyesített, kormányzatilag egységes, bár tartományok szerint továbbra is megosztott birodalomról beszélünk.
Nikan fővárosa és kormányzati központja, az északi fekvésű Szinegard Pekingnek felel meg. Nem csak az államigazgatásban betöltött szerepe, hanem kultúrája miatt is. Hogy csak néhány kiragadott példát hozzunk, a szinegardi kiejtés, mellyel főhősünk, Zsin is küszködik, egy erős, szótagokat elharapó, és jellegzetesen "errező" dialektus, éppen mint a pekingi. Szinegard abban is Pekingre emlékeztet, hogy az előkelő rétegek, a kormányzat, az akadémia éppolyan titokzatos és megközelíthetetlen hely az egyszerű nép számára, mint a pekingi Tiltott Város.
A regényben megjelenő két déli város, szintén egy-egy kínai metropoliszt testesít meg. A mugeni támadás után kormányzati központtá váló Golin Nisz, a második kínai-japán (1937 – 1945) háború idején hasonló szerepet betöltő Nanjingnak felel meg. A megfelelést tovább erősíti a mugeniek Golin Niszben elkövetett mészárlása, mely egy az egyben a nanjingi mészárlás mása.
A tengerparti Khurdalain pedig Shanghai mintájára született, egy virágzó nemzetközi kikötőváros. Az analógiát tovább erősíti, hogy Nikanban csak bizonyos kikötővárosokban kereskedhetnek külföldiek, pont, mint Kínában az első ópiumháború utáni nanjingi szerződésben megnyitott kikötők.
Csagan és Kara révén megtudjuk, hogy az északi hátvidék a Nikara Birodalom által némileg idegenként kezelt része az országnak, mivel más vallást (sámánizmust) gyakorló nemzetiségek lakják. Ez párhuzamba állítható Kína északi és nyugati tartományaival, melyeket szintén kisebbségek laknak, és ahol nagy hagyománya van a sámánizmusnak.
A regényben egyes hegyek is nagy jelentőséggel bírnak. Ezek közül a cselekmény szempontjából legjelentősebb a Csulu Korik. A hegy a Nyugati utazás egy jelenetét idézi, egész pontosan Szun Vu-kung, a nagyhatalmú majomkirály bebörtönzését. Miután a majomkirály felforgatta a mennyek palotáját, a Jáde Császár megkéri Buddhát, hogy álljon bosszút a majmon. Buddha pedig egy hegy alá zárja Szun Vu-kungot. A Csulu Korik a közveszélyessé vált sámánok bebörtönzésére szolgál. A hegy különlegessége, hogy belsejében hatástalanná válik mindenféle természetfeletti képesség. Egy másik jelentős hegy a Tien-san. A trifekta tagjai a Wudang-hegységben (szintén létező hely) történő kiképzésük után a Tien-sanhoz, Nikan legnagyobb hegyéhez utaztak, ahol beléptek az istenek lakhelyére, a panteonba. A részben Kínában fekvő Tien-san („Mennyei hegy”) hegység vallásos tisztelet tárgyát képezi.
További fontos hasonlóság a Nikara Birodalom és Kína között az oktatási rendszer. Elméletben meritokrácia van érvényben, azaz bárkinek lehetősége van részt venni a birodalmi vizsgán, a kedzsun (keju). Kínában a Song korban virágzó keju vizsga valamelyik fokozatának letevése után a jelölt hivatalnoki posztra tarthatott számot. Nikanban a kedzsu valamelyik akadémiára való bekerülés feltétele, és Kínával ellentétben nők részére is nyitva áll. A vizsga anyaga is hasonló: „A kedzsu a négy nemes tudományágban, a történelemben, a matematikában, a logikában és a klasszikusokban való jártasságot kérte számon. A szinegardi birodalmi bürokrácia a tudósok és állami vezetők kiképzésének szerves részeként tekintett ezekre az ismeretekre.” A kínai vizsgákon a jelölteknek számot kell adniuk a konfuciánus klasszikusok ismeretéről, illetve egyéb tudományokról, úgymint történelem, hadászat, jog, mezőgazdaság, földrajz stb.



Mugen



Mugen egyértelműen Japánt hivatott megjeleníteni. A Nikantól keletre fekvő szigetország a mákháborúk óta eltelt húsz évben folytonosan erősödik és komoly belső modernizáción megy keresztül, melyhez a fejlett nyugati technikák átvétele is hozzátartozik. Pontosan ez történt a Meidzsi-restauráció (1868) alatti Japánban is. És csakúgy, mint a második világháború előtti Japánban, Mugenben szintén felüti fejét az imperializmus és az élettér elmélet. A mugeniek ugrásszerű fejlődése magával hozza a népességszám növekedését, így a terület és nyersanyaghiányt is. Ezt a kormányzat külső terjeszkedéssel kívánja megoldani, népét pedig arra neveli, hogy a hódításra istenadta jogként tekintsen.
Mugen államberendezkedése is Japánéhoz hasonló, ugyanis istenként tisztelt császár áll az ország élén, a történet idején Ryohai császár. A Mugeni Föderáció katonai kultúrájában szintén Japán tükröződik. A szeppuku, a becsületbeli öngyilkosság a Mákháborúban is megjelenik, mikor az egyik mugeni tiszt inkább véget vet saját életének, de nem hajlandó az ellenség keze által meghalni.



Történelem



Összességében elmondható, hogy a Mákháború univerzuma a kínai történelem több korszakának elegye.
A technikai fejlettség alapján Nikan a Song-kori (960 - 1279) Kínához közelít leginkább. A kedzsu (keju) vizsgák aranykora is a Song-dinasztia idejére tehető.
Maga a cím a kínai történelemben kevésbé jártas olvasó számára is meglehetősen egyértelmű utalás. Azonban a regénybeli mákháborúk inkább az ópiumháborúk és az első (1894 - 1895) és második kínai-japán háborúk (1937 - 1945) elegyének feleltethetők meg.
Az ország droggal való elárasztása az ópimháborúkhoz kapcsolódik ugyan, de a harcok menete és számos esemény inkább a kínai-japán háborúkhoz közelít. Az ország északi felének, Szinegardnak megszállása párhuzamba állítható Mandzsúria megszállásával. Ezt követően a fővárost délre, Golin Niszbe helyezik. Itt már nem annyira egyértelmű a párhuzam. 1928-tól kezdve Nanjing volt a kínai főváros, mikor azonban a második kínai-japán háború idején a japán erők bevették Nanjingot, a kínai vezetés Chongqinget választotta fővárosul. Tehát az elfoglalt főváros áttelepítése a közös motívum, viszont Golin Nisz nem feleltethető meg teljes mértékben Nanjingnak, hiszen a Mákháborúban Szinegardból Golin Niszbe történik, míg a kínai-japán háborúk alatt Nanjingból Chongqingba történt a főváros áttelepítése. Mikor Golin Niszt beveszik a mugeni erők, lemészárolják a civil lakosságot. Ez a nanjingi mészárlásnak (1937) feleltethető meg. Venka megerőszakolása a japán hadsereg által megszállt területeken prostitúcióra kényszerített nők, az ún. „comfort women” (vigasznők) megfelelője. Az Altanon végzett kísérletek pedig a 731-es alakulatnak, a japán hadsereg biológiai kutató bázisának felel meg, ahol a második kínai-japán háború alatt tömeges emberkísérleteket és népirtást végeztek.



A következő részben a hiedelemvilággal és a regényben megjelenő irodalmi utalásokkal folytatjuk.



https://kulturzuhany.blogspot.com/2020/02/a-makhaboru-vilaga-iiii-hiedelemvilag.html


Tovább

kulturzuhany.blogspot.com

+1
0
Nézd meg az összes posztot
Hozzászólások
Ezt olvastad már?
X

A Song-kor négy nagy költőnője - Zhang Y...

A Song-kor négy nagy költőnője - Zhang Yuniang
23 órája

Zhang Yuniang (ca. 1260–1285 张玉娘 Zhāng Yùniáng) a délnyu...

Tovább

kulturzuhany.blogspot.com

0
0

Egy kínai hangszer, a guqin

Egy kínai hangszer, a guqin
október 24. 09:13

A guqin egy nagy múltú kínai hangszer. A klasszikus kína...

Tovább

kulturzuhany.blogspot.com

0
0